Autóipari akkumulátor tesztlaborról és kutatás-fejlesztési központról született megállapodás a HUN-REN székházában

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat küldetése, hogy a magyar tudomány legjobb képességeit összekösse a nemzetközi tudományos és innovációs ökoszisztémákkal, és ezzel hozzájárulunk, hogy a kutatási eredményekből valós gazdasági és társadalmi érték szülessen. Olyan országos tudáshálózat vagyunk, ahol az ötletekből fejlesztések, technológiák és megoldások jönnek létre. A mai világban a tudás önmagában nem elég. A kutatás akkor válik értékké, ha nemzetközi partnerhálózatban fejlődik, ha találkozik az iparral és be tud lépni a globális innovációs körforgásba” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke az első Kínai–Magyar Innovációs Nap megnyitóján.  

Gulyás Balázs a kínai delegáció előtt ismertette, hogy a HUN-REN a tevékenységét a Kormányzat által elfogadott Neumann János Program irányelvei mentén folytatja, amelyek az egészséges élet, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság területein határozzák meg a kutatási prioritásokat. A Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy a magyar tudományos és innovációs ökoszisztéma zászlóshajója legyen, amely a kutatási eredményeivel közvetlenül szolgálja a magyar állampolgárokat. 

„Kutatási eredményeinket nem az asztalfióknak készítjük: célunk, hogy azok mielőbb beépüljenek a gazdasági és társadalmi értékláncba, és kézzelfogható hasznot hozzanak az emberek életében” – hangsúlyozta. A HUN-REN a jövőben tovább erősíti nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel a kínai tudományos együttműködésekre. „A magyar tudomány szerves része a globális tudományos közösségnek. Nyitottak vagyunk minden olyan partnerségre, amelyek közös eredményeket, közös fejlődést hozhatnak” – zárta gondolatait Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

A konferencia során az EVE Power Hungary és a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az akkumulátoripari szennyvízkezelés közös fejlesztéséről, amely a fenntarthatósági innovációk egyik fontos iránya.

„Ma már a kínai autóipar diktálja a tempót az egész világnak. Stratégiai célunk, hogy Magyarországon olyan alkalmazott kutatás-fejlesztési kapacitások jöjjenek létre, amelyek világszínvonalat képviselnek” – mondta Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója.  

A tervezett tesztlabor és fejlesztési központ nemcsak a magyar kutatóknak nyit új lehetőségeket, hanem a hazai kkv-knak is, akik így bekapcsolódhatnak a globális technológiai értékláncba. A létrejövő spin-off vállalat mérföldkő a magyar ipar és kutatás számára: az együttműködés erősíti a hazai innovációs ökoszisztémát, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország stratégiai híd szerepet töltsön be Európa és Ázsia között az alkalmazott kutatás és ipari fejlesztések terén. 

A Bay Zoltán Kutatóközpont immár több mint három évtizede a magyar alkalmazott kutatás egyik meghatározó szereplője és proaktív alakítója. Nemzetközi jelenlétének megerősítésére évek óta építi ázsiai kapcsolatrendszerét, amelynek eredményeként technológiai transzfer központok jöttek létre Budapesten és Csungkingban. Ezek célja a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése és a közös fejlesztések ösztönzése.  

A most aláírt megállapodás ennek a folyamatnak a stratégiai folytatása, amely új szintre emeli a kínai–magyar tudományos és ipari együttműködéseket. 

Liu Anmin, a China Automotive Engineering Research Institute (CAERI) vezérigazgatója kiemelte Magyarország híd szerepét az innovációs folyamatokban Kína és Európa között. Rámutatott, hogy az autóipar példátlan átalakuláson megy keresztül, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a nemzetközi kapcsolatokra és az európai kutatási együttműködésekre, amelyeket az innováció egyik legfontosabb forrásának tekintenek. 

Mei Huiling, a csungkingi Hi-Tech Transfer Centre vezérigazgatója bemutatta a már működő kínai–magyar technológiai projekteket. Úgy fogalmazott, hogy a most aláírt megállapodások új áttöréseket hozhatnak a két ország tudományos kapcsolatában. Arra biztatott minden résztvevőt, hogy őrizzék meg és erősítsék a jól működő gyakorlatokat, „mert ezek közös előmozdítói lehetnek a technológiai és tudományos értéklánc fejlődésének”. 

Az eseményen Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára elmondta, az energiaszektor jelenlegi átalakulásában fontos, hogy a kutatási és innovációs eredményeket a szakpolitikai döntésekbe is beépítsék. Ebben pedig nemcsak a vállalatokra, hanem a HUN-REN kutatóintézeteire is partnerként számítanak.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „A célunk, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek meghatározó szerepet játsszanak Magyarország technológiai fejlesztésében. Ehhez szükséges, hogy a kutatások fókuszába a releváns társadalmi és gazdasági kihívások megoldását helyezzük.”

Hozzátette, szerinte a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködése a kínai partnerrel jól példázza, hogy a magyar kutatók a világ legfejlettebb technológiai területein is versenyképes tudással bírnak.