AI-alapú agyvizsgálat csecsemőknél, japán biobank a cunami után – Ilyen volt a Healthy Living Symposium 2025 harmadik napja

Kutatások szerint a csecsemők agya akkor fejlődik a legjobban, ha szüleikkel intenzív, szeretetteljes és kölcsönös kapcsolatuk van. Fontos, hogy a szülők ügyeljenek a babák jelzéseire, és kiszámíthatóan reagáljanak akkor, amikor a kicsik figyelnek valamire. Ez segít nekik megtanulni, hogyan irányítsák figyelmüket és érzelmeiket, valamint megkönnyíti később a kommunikációt és a tanulást.

Szingapúri kutatók olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyek érzékelők és a mesterséges intelligencia segítségével pontosan mérik ezeket a szülő–gyermek kapcsolatokat. Ezzel előre tudják jelezni, mennyire jól fejlődik majd  a baba beszéde, érzelmi világa és gondolkodása még kulturális különbségek mellett is. „A jövőben ez segíthet nagyon korán felismerni a fejlődési problémákat, és személyre szabott segítséget adni a családoknak” – emelte ki előadásában a téma szakértője, Victoria Leong, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem Fejlődési Kognitív Idegtudomány Tanszékének professzora.

Hogyan nyújt betekintést a korai agyműködés a gyermek fejlődésébe, és milyen beavatkozási lehetőségeket teremt? Erre keresi a válaszokat Tóth Brigitta, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoportjának vezetője.  Előadásában elmondta, a terhesség és a születés körülményei mélyrehatóan formálhatják az agy fejlődését, és befolyásolhatják a kognitív, társas és motoros képességeket egész életünk során. „Az újszülöttek agyműködése ma már nagy érzékenységgel és pontossággal mérhető nem invazív elektrofiziológiai módszerekkel, amelyek példátlan betekintést nyújtanak az emberi idegi feldolgozás legkorábbi szakaszaiba” – tette hozzá a kutató.

Tóth Brigitta olyan kutatási eredményeket ismertetett, amelyek a perinatális tényezőket – például a születéskori oxigénhiányt – kötik össze a későbbi fejlődési pályákkal.  Bemutatta a folyamatban lévő BIO-PREPA projektjüket, amely a perinatális asphyxiát (PA) vizsgálja egyedülálló módon. „Ezeket a korai mutatókat később a 18 hónapos fejlődési eredményekkel kapcsoljuk össze, ezzel elősegítve a korai diagnózist és a megfelelő időben történő beavatkozásokat” – emelte ki a HUN-REN TTK kutatója.

A mostanság rendkívül népszerű téma, az ADHD kutatásával foglalkozik Bunford Nóra, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese, aki aktuális kutatásának legfrissebb eredményeit prezentálta.

A hongkongi Yew Chung Koragyermekkori Nevelés Főiskola gyermekfejlődési tanszékének elnöke és tanszékvezető professzora, Kerry Lee egy olyan kutatást hozott magával, amelyben azt vizsgálták, milyen hatással van a hátrányos helyzetű családok számára, ha különböző anyagi és szociális támogatásokban részesülnek. Előadása második részében pedig arról beszélt, hogyan lehet a pedagógusképzés megváltoztatásával javítani a gyerekek korai tapasztalatait. Bemutatott egy olyan pedagógiai irányzatot, amely a progresszív oktatást ötvözi a hagyományos kulturális értékekkel. A cél, hogy megőrizze a tanulás szeretetét anélkül, hogy hosszú távú fejlődési eredményekről kellene lemondani.

Sok ember egyszerűen fél a matematikától, és úgynevezett matematikaszorongást él át, vagyis „olyan feszültséget és szorongást, amely gátolja a számok kezelését és a matematikai problémák megoldását a mindennapi életben és az iskolai helyzetekben”. A több mint 150 ezer serdülőt vizsgáló OECD-kutatás kimutatta: a szorongás inkább a diákok önészleléséhez kapcsolódik, azaz, hogy mennyire hisznek a sikerben, érzik-e a kontrollt, és mennyire tartják értékesnek a tantárgyat. „Ezért a szubjektív önészlelések erősítése kulcs lehet a szorongás csökkentésében, ami hosszú távon a jóllétet és a lelki egészséget is támogatja” – emelte ki előadásában Szűcs Dénes, a Cambridge-i Egyetem kognitív idegtudomány- és pszichológiaprofesszora.

Masayuki Yamamoto, a japán Tohoku Egyetem Orvostudományi Kara Orvosi Biokémiai Tanszékének professzora, a 13 évvel ezelőtt létrehozott biobankjukról adott részletes ismertetést. A Tohoku Medical Megabank a Kelet-Japánban lezajlott nagy földrengés és cunami után jött létre a személyre szabott egészségügy előmozdítására. A biobankban több mint 157 000 résztvevő bevonásával két nagy kohorszvizsgálat zajlik, az alapfelméréseken túl ötévente utánkövető vizsgálatokat végeznek. Ennek köszönhetően hosszú távon tudják vizsgálni a résztvevők egészségügyi állapotát. „Meggyőződésünk, hogy egy integrált biobank felépítése nagyszabású genomkohorsz-vizsgálatok révén kulcsfontosságú lesz a személyre szabott egészségügy és a biomedicinális kutatások előmozdításában” – tette hozzá a japán kutató.

Az esemény végén Jakab Roland vezérigazgató és Gulyás Balázs elnök tartottak záróbeszédet.

Gulyás Balázs beszédében hangsúlyozta, a HUN-REN missziója, hogy a magyar kutatási hálózatban lévő tudást, az itt felvetett inspiráló gondolatokat egy olyan kutatási programba rendezze, amely a társadalom számára is hasznosul. Jakab Roland pedig a mesterséges intelligencia szerepét emelte ki, amely felgyorsítja a kutatást, és az orvostudomány új segítőtársa lehet. 

Az első nap eseményeiről itt írtunk. A második nap történéseit itt foglaltuk össze.